Theo és Isabell a szüleik lakásában egyedül maradt, párizsi egyetemisták, akik ’68-ban részt vesznek a diáklázadásban. Filmes őrületben telnek a mindennapjaik. Olyan világot hoznak létre maguknak, melyben az állandó fogadásokkal egyre durvább dolgokra kényszerítik egymást. Az otthonuk lassan átváltozik egy valóságtól mentes övezetté, ahol a racionalitás és az észérvek nem játszanak szerepet.

Ebbe a világba csöppen bele Matthew, az amerikai diák, aki pár napja érkezett Párizsba, hogy Isabellhez és Theohoz hasonlóan a filmeknek szentelje életét. Egy moziban ismerkedik meg velük, akik meghívják magukhoz. Matthew azonban ott is ragad, s beszáll a végeláthatatlan fogadásokba, melyeket eleinte egyszerű játéknak tekint, de ahogy egyre több időt tölt a testvérpárral ő is belefolyik a keményebb játszmákba. Ebben a cigarettafüstös, szexuálisan túlfűtött környezetben keresi saját és egymás identitását mind a három szereplő.

Bernardo Bertolucci 2003-as filmje, az Álmodozók, nem véletlenül kapta a tizennyolcas karikát. A testvérszerelem, a nemi identitás keresése nem könnyű téma. Ezt a nehézséget is vállalva kezdett neki a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Thália Színház és a Glorius Art Produkció a színpadra állításnak.

A darabot Dicső Dániel rendezte. Theot Haumman Máté, Isabellt Danis Lídia, Matthew-t pedig Szamosi Donát alakítja. A fiatal rendező elmondás szerint nem kívánt élni a ma divatos színházi eszközökkel. Próbált egy olyan darabot létrehozni, mely klasszikus alapokon nyugszik, mégis modern előadásnak nevezhető. Ez nagyon megnehezítette a színészek munkáját, ahogy az is, hogy a szereplők egymás előtt, egymással is állandó játékban vannak. Ezzel a fogással kettősség alakul ki a színpadon, mert nem csak a néző felé kell irányulnia a színészi alakításnak, hanem egymás felé is.

Valószínűleg az sem könnyíti meg a dolgukat, hogy a témából adódóan egy nagyon bensőséges helyzetnek kell kialakulnia a nézők előtt. S mindezt úgy létrehozni, hogy a közönség is a közelben van (stúdiószínházi előadás lévén), igen nehéz.

A megvalósításból természetesen nem hagyható ki a filmes eredeti, ezért a színházi és a filmes eszközöket vegyítették.

Érdekes jelenség, hogy a film kialakulásában a színháznak mekkora jelentősége és hatása volt, s most, hogy a film lett a tömegek figyelmének középpontjába helyezve, hogyan hat vissza ő maga a színházi ősére.

A darab a budapesti Thália Színházban tekinthető meg április 3., 5., 15., 24-én.

Vali